Aeolian - avagy egy őszi levél

Jelentem: több, mint egy hete elkészültem az Aeolian-nal, csak a fotózás nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, pedig nagyon igyekeztem. Készültek képek blokkolás közben,  a munkahelyemen ebédszünetben, a  tesómék teraszának korlátján, a Szamos-part égetően forró homokján (mert mégiscsak a  Sivatag csodája, ugye :)). Öcsémék nagyfia is készített képeket, ha ideérnek (valamikor a bizonytalan jövőben:( ), frissítem a bejegyzést, de egy hét után úgy döntöttem, felrakom a saját kattintásaim eredményét. 

A kendő Anyukámnak készült szülinapjára, és bár arra számítottam, idegenkedni fog tőle, nagyon-nagy örömmel fogadta, sőt kijelentette, hogy igenis hordani fogja. Hogy ez miért nagy szó? Azért, mert anya valahogy -mint még sokan mások- nem szívesen visel az átlagostól nagyon eltérő, különleges holmikat, és ez a kendő ott, ahol élnek (lásd a következő bejegyzést), ilyennek számít.

A színei egy őszi falevélre emlékeztetnek - sokáig keresgéltem a fonalaim között, amíg anyához illő színekre leltem.
A méreteit nem tudom, elfelejtettem megmérni, de nem lett kicsi. Viszonyításul: 164cm vagyok, az egyik kép kedvéért én terítettem  a vállaimra.
A fonal 80% gyapjútartalmú zoknifonal, 5dkg 215m. Az egyik képen látható kis gombóc kivételével 15 dkg-ot használtam fel. Tűméret: 4,5.

A leláncolást két számmal nagyobb tűvel kötöttem, de nem elég lazán, így a blokkolással nem vagyok elégedett, pedig segítségem is volt hozzá :-D.

Ennél a kendőnél igazán sok múlik azon, hogyan blokkoljuk, erre Nöné bejegyzése hívta fel a figyelmem.  Igyekeztem minden kis cakkocskát kiemelni, amennyire a zárósor engedte.

A munkához Ercsu fordítását használtam, amit még korábban elmentettem. Köszönöm, Erika!