2010. június 28., hétfő

Irenka ma pakkot kapott :-)

Az imént köszöntem el a postástól. Megérkezett hozzám az Ercsutól rendelt kötőtű-csomag. Ooolyan szépek! Selymes fényük van ám:) Még soha nem volt bambusz tűm ezelőtt. Alig várom, hogy dolgozhassak velük!
Köszönöm, Erika!


2010. június 24., csütörtök

Forráshivatkozás

Házidolgozatot írok éppen. Elvárás, hogy a felhasznált forrásokat előírásosan hivatkozzuk.
Könyvet: szerző neve, könyv címe, kiadó neve, kiadás éve, oldalszám.
Internetes forrást: pontos url-cím, letöltés/másolás ideje: év, hó, nap, óra, perc.

A blogomon is igyekszem minden forrást pontosan hivatkozni. (Szerencsére a ctrl+c-vel kimásolt url-címet a a bejegyzés-szerkesztőben ctrl+v-vel beillesztve bármely szót vagy képet pofonegyszerűen linkké lehet alakítani.) De úgy látom, ez nem általános szokás. Azon morfondíroztam, lehet, ha azzá válna, kevesebb lenne a feszültség a blogvilágban, és én a feszültségmentes helyeket, helyzeteket szeretem.

Mindegy (vagy nem?), én maradok buzgómócsing.

Ráadásul, számomra legalábbis, sokkal szórakoztatóbb olyan blogot olvasgatni, ahonnan sok más érdekes webhelyre eljuthatok.

2010. június 15., kedd

Laminaria

Elkészült! Életem első Laminaria kendője!
















Eredeti minta itt.

Nem volt könnyű, de nem is volt olyan bonyolult, mint amire számítottam. Igaz, nagyon figyeltem, csak olyankor kötöttem, amikor teljesen a kötésre tudtam figyelni, nagyon nem akartam bontani.

Az itt bemutatott fonalból, 4,5 tűvel kötöttem, 7-essel fejeztem be. Lehet, hogy nemcsak a leláncolást, hanem az utolsó sort is hetessel kellett volna kötni, nem tartom elég csipkésnek a szélét.

A fonal blokkolás után várakozáson felüli: 50% műszál tartalma miatt aggódtam kissé, de szépen tartja a formáját, a színét leginkább elefántcsont-fehérnek mondanám.

Fotózni nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna, teljességében egyik kép sem adja vissza az eredeti állapotot.

A kendő sorsa: ajándék lesz egy nemrég nyugdíjbavonult nagyon kedves kolléganőmnek, akitől szakmailag és emberileg is sokat tanultam.
Köszönettel tartozom Erikának. Az ő blogján található útmutató alapján dolgoztam.

2010. június 6., vasárnap

Nyertem!


Én is nyertem barka-bankót. Már izgatottan nézelődök, töröm a fejem, hogy a sok szépség közül melyiket válasszam?
Gratulálok minden kedves nyertes-társamnak, különösen Nönének a főnyereményhez!
Köszönet Barkaboltnak a klassz játékért!

2010. június 1., kedd

Őszies bejegyzés

Ebben a "szép" időben úgy gondoltam, bemutatom azt a kis sálat, amit még tavasszal kötöttem. Íme:

A mintát a ravelry-n találtam, és egyből beleszerettem. Kétszer is megkötöttem, egyszer kedves szomszédaink kislányának, másodszor pedig Dorkámnak. Alapanyag: pihe-puha, csecsemőruhákhoz készített 100% gyapjú.

Az elkészítése egyáltalán nem bonyolult. A leírást csak kb olvastam el (nem tudok folyékonyan angolul, a fordításnak pedig nem volt kedvem nekiveselkedni), ami kimaradt, kitaláltam.

Úgy emlékszem, hármas tűt használtam, 5 szemre kezdtem (ebből kettő szélszem), és minden második sorban a két szélső (=szélszem előtti ill. utáni) szemet simán és fordítottan is lekötöttem (knit front and back) szaporítás gyanánt mindaddig, amíg kedvemre való nem lett a szélessége. Igyekeztem figyelni, hogy az 1s 1f mintát ne törjem meg a szaporításokkal.
Ja, igen! A minta egy sima, egy fordított (1s 1f).

Aztán egyenesen kötöttem, amíg úgy láttam, hogy most már következhet a fogyasztás (kb 3-4 cm).

Fogyasztás: kettesével összekötöttem a szemeket, majd ezzel a megfelezett szemszámmal kötöttem néhány sort. Mennyit is? Kb 2 cm-t.
A következő sorban minden szemet kétszer kötöttem le, így visszaállt a fogyasztás előtti szemszám.
Kötögettem az 1s 1f-eket egész a következő fogyasztásos részig, ami nem is fogyasztás. Ugyanis itt egy lyukat kell képezni, amin átbújik a sálacska másik vége.
A lyuk úgy készül, hogy minden második szemet átszedünk egy szemtartóra (nagyméretű biztostű, üres harisnyakötőtű vagy egyéb alkalmas eszköz). A maradékot kötögetjük kb 2cm-en át (ezt a részt simakötéssel kötöttem).
Most ezeket is át kell szedni egy szemtartóra, kivéve, ha van még egy ugyanakkora tűnk. Az előzőleg félretett szemeket tűre szedjük, és ugyanolyan hosszú darabot kötünk mint az imént (2cm). Én úgy kötöttem, hogy a lyuk belseje felőli oldal legyen fordított, a sál felszíne felé néző sima.
Ezután a két fél részt - mivel már nagyon hiányoztak egymásnak - egyesítettem: egy szem az egyik tűről, egy szem a másikról, és 1s 1f-fel kötöttem ugyanakkora szakaszt, mint a sál másik végén. Ezután fogyasztottam: minden második sorban összekötöttem a két majdnem szélső szemet (szélszem!), a maradék öt szemet leláncoltam.

Egy kis horgolt virággal díszítettem, és egy gombbal, amit anya gombos dobozában találtam.

Ezen a képen már szettben látható, ugyanis készült hozzá fülvédős csíkos sapi, de ez már inkább télies darab, olyan hideg pedig csak nem lesz - ugye?



Ui: a fiúknak is kötök ám, és kép is van róluk! No, majd legközelebb!